Magyarországon
Vitathatatlan, hogy nem az 1990-es évek elején lehetett a szorobánnal
találkozni itthon. Egyes tanítóképző főiskolai jegyzetek,
matematikatörténeti írások, informatikával foglalkozó kiadványok rövid
említést tesznek a szorobánról. Néha képet is közölnek az eszközről,
gyakran nem a helyes állásban mutatják be azt.
Magyarországon az első szorobánról szóló kiadvány Paksy Sándor munkája volt, amit a Calibra kiadó jelentetett meg
1991-ben. A könyvecske megjelenését a pedagógusok nagyon várták, mert
magyar nyelven még nem jelent meg magyarázat, “használati utasítás” a
szorobánhoz. A könyvre jellemző, hogy az összeadás-kivonás jól
kidolgozott, érthető és világos, míg a szorzás és osztás kevésbé ilyen - egyetlen oka ennek az, hogy mind a kiadó, mind néhány türelmetlen kolléga
iszonyúan sürgette a kiadást. Erre az időre tehető, hogy Paksy és
Vajdáné Bárdi Magdolna arról értekezett, hogy hogyan lehetne bejuttatni a
közoktatásba a szorobán használatát. Ekkor várta a pedagógusok
érdeklődő része, hogy alakuljon egy szervezet, ami a szorobánnal
foglalkozik. A társaság megalapítása nagyon zűrösre sikerült. Paksy is
elhagyta a szorobánozókat, pedig nevéhez fűződött a társaság
megálmodása, amit lazán elvitatnak tőle.
A társaság alapításának zűrös éveiben magánszemély megalapította a mi
szervezetünket (1992. tavasza). Semmiféle veszekedés, civakodás nem
jellemezte az alakulást, a működésünkre is a barátságos hangulat
jellemző és a maximális segítőkészség.
Alapítványunk támogatásával kezdődött meg a
magyarországi szakirodalom megteremtése. A pedagógus szabadság
lendülete kapcsán 1991. tavaszán tanmenetbe illesztve megjelent a
szorobán oktatás Magyarországon. A kis falu 1-3. osztályos tanulói
Vajdáné oktató munkája kapcsán hihetetlen ügyességre tettek szert.
Nagyon nehéz volt számukra elegendő feladatot készíteni, míg (ma már
csak úgy emlékszünk rá, hogy az a régi öreg) Commodore 64-es nem kezdte
el ontani Vajda József programja alapján a feladatlapokat. Mi volt a
feladatlapokban a rendkívüli?
Az, hogy a magyar matematika tantervhez igazodva különvált benne a váltás nélküli,
könnyű feladatok halmaza és a váltások, amiket ilyen rendbe Vajdáné
Bárdi Magdolna rendezte. Ez nem csak annyit jelent, hogy ő volt az első,
hanem azt, hogy még Japánban, a saját hazájában sincs ilyen logikusan rendezve a szorobán
módszertana. A feladatlapok ezreinek a válogatásából létrejött az első
munkafüzet Számolj te is szorobánon! címmel.